Bár vannak törekvések az iskolai zaklatás (angol nevén „bullying”) definíciójának alternatív megközelítésére is, a nemzetközi kutatói társadalom
nagy része konszenzusra jutott a fogalommal kapcsolatban. Dan Olweus
meghatározását alapul véve az iskolai zaklatást olyan
negatív magatartásnak tekintjük, amely jellemzően egy kiválasztott személy
ellen irányul az iskolában, egyedül vagy csoportosan követik el és igazak rá a
következők:
- szándékos
magatartás, amelynek célja a másik személynek lelki vagy fizikai sérülés
okozása,
- hiányzik a hatalmi egyensúly az áldozat
és a zaklató között,
- ismétlődően és
hosszú ideig zajlik.
A zaklatás az erőszak bármely formáját
öltheti, megjelenhet fizikai, lelki, verbális, nem verbális, közvetett vagy
közvetlen agresszióként is.
Kiváncsi vagy, hogyan lehet megállapítani a legegyszerűbben, hogy amit látsz, az zaklatás-e?
Nézz rá a két gyerek arcára! Ha az arcukon hasonló érzelmeket látsz, pl. dühöt, akkor valószínűleg két egyenrangú fél közötti konfliktusról van szó (amely ettől még persze járhat komoly negatív következményekkel). Ha viszont az adott konfliktushelyzetben az egyik fél egyértelműen szenved, az arcán félelem, megalázottság és fájdalom látszik, a másik gyerek pedig gúnyosan, hatalomtól ittasan, megvetően tekint rá, nagy valószínűséggel zaklatással állunk szemben. Természetesen ahhoz, hogy ezt biztosan kijelenthessük, mindig fel kell mérnünk a helyzet minden aspektusát (mindkét felet és a szemlélőket is kérdezzük meg!).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése